A TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0075 számú pályázat keretében megvalósított három hetet meghaladó “Zöld hetek” elnevezésű projekt óravázlatai.
Óravázlat
Iskola: Kazay Endre AMK Általános Iskolája Vértesacsa
Osztály: 8. osztály
Tanít: Hompó Katalin
Időpont: 2010. április 19.
Témakör: Környezetvédelmi „zöld” projekt hetek
Tananyag: A környezet hatása egészségünkre l.
Oktatási cél:
Legyenek tisztában az ember környezet-átalakító tevékenységének kedvező és kedvezőtlen hatásaival, és azzal, hogy e hatások hogyan árthatnak egészségünknek. Ismerjenek meg különböző megoldásokat a kedvezőtlen környezeti hatások kiküszöbölésére, mérséklésére, és legyenek tisztában azzal, milyen fontos ez a jövő szempontjából.
Fogalmak: civilizációs betegség / ártalom, lokális, regionális, globális hatás, passzív és aktív beavatkozás.
Képzési cél:
Legyenek képesek bonyolultabb, több tényezős összefüggések átlátására. Tudják értelmezni egy táblázat adatait, tudjanak az összehasonlításokból következtetéseket levonni, gyakorolják az adott szempont szerinti gyűjtőmunkát.
Nevelési cél:
Lássák és érezzék át az összefüggést a környezet és az ember egészségi állapota között. Ismereteik birtokában legyenek tudatos fogyasztók, tegyenek meg mindent környezetük és egészségük védelmében.
Legyenek nyitottak az új megoldások felé, ismerjenek új magyar felfedezéseket e témában, legyenek büszkék a hazai fejlesztésekre, és alakuljon pozitív jövőképük a saját lehetőségeiket tekintve.
Az óra menete
Előkészítés, motíváció
Az előző órán kapott önálló feladat eredményeinek megbeszélése:
A feladat volt: nézzenek utána, mit nevezünk civilizációs betegségnek, és gyűjtsenek ilyeneket.
Célkitűzés:
Nézzük meg, pontosabban mik a kiváltó okok, és mit tehetünk ellenük!
l. Okok és következmények
1. Alapvető ok: az ember környezet-átalakító tevékenysége és civilizált életmódunk.
Soroljuk fel, mit köszönhetünk ennek! Villanyáram, vezetékes víz,
gázfűtés, gépkocsi, telefon, stb.
A Föld minden lakója egyformán élvezi ezeket az előnyöket?
Nem.
A kedvezőtlen, káros hatások jó része azonban nem csak azokat az embereket, vidékeket, országokat érinti, ahol előidézték őket.
Hozzunk példákat olyan környezeti károkra, amelyek a keletkezés helyétől távol is hatnak!
Talajvíz, folyók, tengerek, levegő
szennyezése, ózonlyuk,
atom-katasztrófák, konkrét példák.
A káros hatások legtöbbször regionálisak vagy globálisak.
(Lokális, regionális, globális – fogalmak tisztázása)
A következmények nemcsak térben, de időben is eltolódhatnak.
Például milyen hatásoknak várhatók évek múlva következményei?
Dohányzás, légszennyezés,
sugárfertőzés, gyógyszerek, stb.
2. Gyakori betegségek és okaik
A tankönyv 62. oldalán lévő táblázatában a leggyakoribb magyarországi halálokként szereplő betegségcsoportokat és ezek ausztriai előfordulási értékeit láthatjuk.
| ártalmak | Magyarország | Ausztria |
| szív- és keringési betegségek | 53% | 20,9% |
| daganatos betegségek | 30% | 21,6% |
| balesetek | 5,1% | 6,2% |
| májzsugor | 3,2% | - |
| öngyilkosságok | 3% | 2,4 |
| légúti betegségek | 2,8% | - |
Mire következtethetünk az adatok összehasonlításából?
Egy káros hatás többféle betegséget, ártalmat okozhat, és egy betegségnek is általában több oka van. Mégis észrevehető bizonyos hatások és betegségek kapcsolata. Próbáljuk meg a leggyakoribb betegségek felől összegezni az okokat!
A leggyakoribb súlyos betegségek okait gyűjtjük közös munkával táblázatba a táblán, és a füzetükben.
| betegség | Kiváltó okok |
| szív- és keringési betegségek | Dohányzás, rostban, vitaminokban, gyümölcsben, zöldségben szegén, koleszterinben gazdag táplálkozás, elhízás, stressz, mozgásszegény életmód |
| daganatos betegségek | - Dohányzás: tüdőrákosok (90%-a), a gége, garat, szájüregi, vese, és hólyag daganatos betegek között is több a dohányos, |
| májzsugor | - alkohol |
| légúti betegségek | - dohányzás |
Folytathatjuk a táblázatot néhány közvetlen halálokként nem szereplő, de népbetegsének számító kórral, mint a fogbetegségek, allergiás és mozgászervi betegségek.
ll. Mit tehetünk ezek ellen?
1. A beavatkozás kétféle módja: passzív és aktív védekezés
Passzív: a hatást mérsékeljük, a tüneteket kezeljük. Pl. füldugó a zaj ellen.
Aktív mód: a kiváltó okot szüntetjük meg, vagy mérsékeljük, pl. csendesebb gépek
Mondj példát a kétféle védekezésre
pl.az allergia esetén!
A jobb megoldás általában az aktív védekezés, de erre nem mindig van mód, illetve nem mindig elegendő.
2. Új magyar megoldások környezetünk és egészségünk védelmére
Az előző héten látogattuk a 100 csoda – a jövő születése című kiállítást.
Az ott bemutatott találmányok közül kell adott szempontok szerint gyűjteni, ehhez a kiállítás internetes oldalait is felhasználhatják a tanulók.
1. csoport:
Olyan módszereket, találmányokat gyűjt, amelyek a levegő, a víz, vagy talaj szennyezését csökkentik, illetve tisztítását végzik korszerűbb, vagy hatékonyabb módon.
2. csoport:
Az egészségesebb életmódot segítő találmányokat gyűjti össze.
3. csoport:
Energiatakarékos találmányokat és eljárásokat gyűjt.
4. csoport:
A hulladékok újra felhasználásával készülő termékeket, találmányokat gyűjti.
Lehetnek átfedések is, azaz egy találmány több csoport gyűjtésében is szerepelhet.
Pl. a gyümölcskávé azegészséges életmódot segítő, és a hulladékot hasznosító csoportosításban, vagy a pneumobilok és a hibridhajtású autó az nergiatakarékos és a légszennyezést csökkentő kategóriában.
Megbeszélés:
A csoportok „szóvivői” ismertetik a gyűjtés eredményét, és megbeszéljük, szerintünk melyek azok a találmányok, amelyekkel biztosan fogunk találkozni remélhetőleg.
Óravázlat
Iskola: Kazay Endre AMK Általános Iskolája Vértesacsa
Osztály: 8. osztály
Tanít: Hompó Katalin
Időpont: 2010. április 19.
Témakör: Környezetvédelmi „zöld” projekt hetek
Tananyag: A környezet hatása egészségünkre l.
Oktatási cél:
Legyenek tisztában az ember környezet-átalakító tevékenységének kedvező és kedvezőtlen hatásaival, és azzal, hogy e hatások hogyan árthatnak egészségünknek. Ismerjenek meg különböző megoldásokat a kedvezőtlen környezeti hatások kiküszöbölésére, mérséklésére, és legyenek tisztában azzal, milyen fontos ez a jövő szempontjából.
Fogalmak: civilizációs betegség / ártalom, lokális, regionális, globális hatás, passzív és aktív beavatkozás.
Képzési cél:
Legyenek képesek bonyolultabb, több tényezős összefüggések átlátására. Tudják értelmezni egy táblázat adatait, tudjanak az összehasonlításokból következtetéseket levonni, gyakorolják az adott szempont szerinti gyűjtőmunkát.
Nevelési cél:
Lássák és érezzék át az összefüggést a környezet és az ember egészségi állapota között. Ismereteik birtokában legyenek tudatos fogyasztók, tegyenek meg mindent környezetük és egészségük védelmében.
Legyenek nyitottak az új megoldások felé, ismerjenek új magyar felfedezéseket e témában, legyenek büszkék a hazai fejlesztésekre, és alakuljon pozitív jövőképük a saját lehetőségeiket tekintve.
Az óra menete
Előkészítés, motíváció
Az előző órán kapott önálló feladat eredményeinek megbeszélése:
A feladat volt: nézzenek utána, mit nevezünk civilizációs betegségnek, és gyűjtsenek ilyeneket.
Célkitűzés:
Nézzük meg, pontosabban mik a kiváltó okok, és mit tehetünk ellenük!
l. Okok és következmények
1. Alapvető ok: az ember környezet-átalakító tevékenysége és civilizált életmódunk.
Soroljuk fel, mit köszönhetünk ennek! Villanyáram, vezetékes víz,
gázfűtés, gépkocsi, telefon, stb.
A Föld minden lakója egyformán élvezi ezeket az előnyöket?
Nem.
A kedvezőtlen, káros hatások jó része azonban nem csak azokat az embereket, vidékeket, országokat érinti, ahol előidézték őket.
Hozzunk példákat olyan környezeti károkra, amelyek a keletkezés helyétől távol is hatnak!
Talajvíz, folyók, tengerek, levegő
szennyezése, ózonlyuk,
atom-katasztrófák, konkrét példák.
A káros hatások legtöbbször regionálisak vagy globálisak.
(Lokális, regionális, globális – fogalmak tisztázása)
A következmények nemcsak térben, de időben is eltolódhatnak.
Például milyen hatásoknak várhatók évek múlva következményei?
Dohányzás, légszennyezés,
sugárfertőzés, gyógyszerek, stb.
2. Gyakori betegségek és okaik
A tankönyv 62. oldalán lévő táblázatában a leggyakoribb magyarországi halálokként szereplő betegségcsoportokat és ezek ausztriai előfordulási értékeit láthatjuk.
| ártalmak | Magyarország | Ausztria |
| szív- és keringési betegségek | 53% | 20,9% |
| daganatos betegségek | 30% | 21,6% |
| balesetek | 5,1% | 6,2% |
| májzsugor | 3,2% | - |
| öngyilkosságok | 3% | 2,4 |
| légúti betegségek | 2,8% | - |
Mire következtethetünk az adatok összehasonlításából?
Egy káros hatás többféle betegséget, ártalmat okozhat, és egy betegségnek is általában több oka van. Mégis észrevehető bizonyos hatások és betegségek kapcsolata. Próbáljuk meg a leggyakoribb betegségek felől összegezni az okokat!
A leggyakoribb súlyos betegségek okait gyűjtjük közös munkával táblázatba a táblán, és a füzetükben.
| betegség | Kiváltó okok |
| szív- és keringési betegségek | Dohányzás, rostban, vitaminokban, gyümölcsben, zöldségben szegén, koleszterinben gazdag táplálkozás, elhízás, stressz, mozgásszegény életmód |
| daganatos betegségek | - Dohányzás: tüdőrákosok (90%-a), a gége, garat, szájüregi, vese, és hólyag daganatos betegek között is több a dohányos, |
| májzsugor | - alkohol |
| légúti betegségek | - dohányzás |
Folytathatjuk a táblázatot néhány közvetlen halálokként nem szereplő, de népbetegsének számító kórral, mint a fogbetegségek, allergiás és mozgászervi betegségek.
ll. Mit tehetünk ezek ellen?
1. A beavatkozás kétféle módja: passzív és aktív védekezés
Passzív: a hatást mérsékeljük, a tüneteket kezeljük. Pl. füldugó a zaj ellen.
Aktív mód: a kiváltó okot szüntetjük meg, vagy mérsékeljük, pl. csendesebb gépek
Mondj példát a kétféle védekezésre
pl.az allergia esetén!
A jobb megoldás általában az aktív védekezés, de erre nem mindig van mód, illetve nem mindig elegendő.
2. Új magyar megoldások környezetünk és egészségünk védelmére
Az előző héten látogattuk a 100 csoda – a jövő születése című kiállítást.
Az ott bemutatott találmányok közül kell adott szempontok szerint gyűjteni, ehhez a kiállítás internetes oldalait is felhasználhatják a tanulók.
1. csoport:
Olyan módszereket, találmányokat gyűjt, amelyek a levegő, a víz, vagy talaj szennyezését csökkentik, illetve tisztítását végzik korszerűbb, vagy hatékonyabb módon.
2. csoport:
Az egészségesebb életmódot segítő találmányokat gyűjti össze.
3. csoport:
Energiatakarékos találmányokat és eljárásokat gyűjt.
4. csoport:
A hulladékok újra felhasználásával készülő termékeket, találmányokat gyűjti.
Lehetnek átfedések is, azaz egy találmány több csoport gyűjtésében is szerepelhet.
Pl. a gyümölcskávé azegészséges életmódot segítő, és a hulladékot hasznosító csoportosításban, vagy a pneumobilok és a hibridhajtású autó az nergiatakarékos és a légszennyezést csökkentő kategóriában.
Megbeszélés:
A csoportok „szóvivői” ismertetik a gyűjtés eredményét, és megbeszéljük, szerintünk melyek azok a találmányok, amelyekkel biztosan fogunk találkozni remélhetőleg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése